Kankalin tanösvény - Lovászi

Kankalin tanösvény bemutatása

A "Kankalin tanösvény" névadója a népnyelven sípoló virágnak nevezett sárga szártalan kankalin, amely gyakran színesíti a Lovászi környéki dűlőutak árokpartjait a tavaszi hónapokban.

Tanösvényünk a kőolajipari múltjáról méltán híres Lovászit járja körbe, felkutatva annak nemcsak ipari, hanem természeti és építészeti értékeit is.

A kútfeji falurészben, az Ifjúság utca végén találjuk a tanösvény első állomásának tábláját, amely a hajdanán a környéken végzett mészégető tevékenységről ad információkat. (1. állomás) Innét a dombra felkúszó kavicsos úton kanyarogva, a hegygerincen folytatjuk utunkat. Innét minden irányban csodálatos panorámában gyönyörködhet a túrázó.

A gerinc legmagasabb pontján egy romos pince mellett fogad bennünket a következő állomás. (2. állomás) A tábla megismertet bennünket néhány értékes állat- és növényfajjal, (a táplálékspecialista darázsölyvvel, a sokoldalúan felhasználható házi berkenyével). Sajnos már csak romjaiban láthatjuk a "Fata-pincét", amely a régi népi pinceépítés egyik utolsó képviselője volt.

Az utat tovább követve, kb. 5-600 m után a kanyar előtt figyeljünk, mert a bokrok között nehezen észrevehető leágazáson kell jobbra fordulnunk a meredek földes útra. Ami néhány kanyar után egy egyenest követően jut a lukui aszfaltos úthoz. A torkolattól jobbra a másik oldalon találjuk a következő információs táblát. (3. állomás) Itt egy régi boronafalú, zsuppfedeles pincét tekinthetünk meg és a hajdani pinceépítésről olvashatunk érdekességeket.

Ha kipihentük magunkat, a dombra felkúszó műúton folytathatjuk sétánkat és hamarosan rátalálhatunk a következő táblára, amely az olajipari bemutatóhely bejárata mellett áll. (4. állomás) Vezető kíséretében megtekinthetjük az Lt-3 tankállomás berendezéseit, megismerkedhetünk az olajipari termelés egyes részfolyamataival.

Az úton tovább menve gyönyörű bükkösön keresztül vezet utunk. Rövid gyaloglás után meg is érkezünk a következő tájékoztató táblához (5. állomás), ahol az erdő jellegzetes fajaival ismerkedhetünk meg. (pl. farkasölő sisakvirág, pirító gyökér, nőszőfű, farkasboroszlán, turbánliliom, fekete harkály, örvös légkapó)

Tovább követve az utat, a dombtetőre érve először jobbra kanyarodva, majd az első lehetőségnél balra fordulva, az erdő ölelésében haladunk a gerincen. Egy Y alakú elágazásnál jobbra fordulva, hamarosan egy balra leágazó füves területhez érünk, ahol asztal és padok várják a fáradt túrázót. (6. állomás és pihenőhely) A táblán érdekes és hasznos információkat találunk - a környékre sajnos igen jellemző - a felhagyott szőlőültetvények sorsáról, az özönfajok megjelenéséről és az általuk okozott károkról.

Visszatérve az útra immár a dombról lefelé haladva régi és újabb pincék sora mellett elhaladva jutunk a temető melletti állomáshoz. (7. állomás) A Szent család szobor melletti tábla a szobor igen érdekes történetéről, valamint a temetőben élő lepkékről (bogáncslepke, citromlepke) ad információt.

A főúton átkelve, Alsó-lovászi felé induljunk, majd a kápolnánál jobbra fordulva keresztülvágunk a falun. A balra lekanyarodó földúton a Kerka hídjánál találjuk tanösvényünk utolsó állomását. (8. állomás) Itt a Kerkába visszatelepült hódról, és a kakukkvirágról (kockás liliom) olvashatunk információkat.